"Azzal indítok, hogy már délelőtt mondom Sanyinak, mi van olyankor, mikor herótod van attól, hogy hozzáérj valakihez?"
Bóta Ildikó mozgásfejlesztő terapeuta napló formájában rögzítette szakmai és személyes élményeit, tapasztalatait a SPARKS Projekt keretében folytatott BMC-lab kapcsán.
E kutatás, ami a Projekt első évében zajlott, azt vizsgálta, hogy miképpen lehet a BMC megközelítést és a SPARKS Projekt során szerzett tapasztalatokat a halmozottan sérült kisgyerekek óvodai csoportjában való munkába beileszteni.
"Érdekes volt a visszajelző-beszélgetésnél, amit Feri felvetett a L.vel való, meg a Sanyi D.vel való munkája során: hogy a talp-térd-gát-rekesz vízszintes testi tagozódás, az olyan lemezes szerkezetre hasonlít, mint az agyban két hártya (Sanyi becsúsztatta D. talpa alá a kezét, és fel tudta emelni, D. csak kicsit ért hozzá a háta mögött lévő matrachoz)."
"Nem
akartam semmi különöset csinálni, lévén ez az utolsó óránk, összegezni
próbáltam. Visszanézni arra, hogy amikor hozzáérek egy gyerekhez, akkor
mennyire van benne az a sok információ, ami ezzel az éves munkával ment át
rajtam. Vagyis másképp is tudok-e érinteni, fogni, mint ahogy adódna, a régi
beidegződéseim alapján. Aktivitásban ez túl sokat vagy látványosat nem
jelentett, mégis egy pillanatnak tűnt az egész óra. Valahogy benne nyugodtunk
J.vel , ebben a megfigyelős egymáshoz érésben, és ez jó volt."
A napló első része itt olvasható.
A napló második része itt olvasható.
- Somatic Practices, Art and Creativity for special needs / in the field of care -
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bóta Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bóta Ildikó. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. augusztus 31., vasárnap
2014. július 2., szerda
Az első év tapasztalatai: közös tér a Korai Fejlesztő Központban
Szeptemberben
megállapodást kötöttünk a Budapesti
Korai FejlesztőKözpont vezetőségével, hogy a SPARKS projekt részeként kísérleti
munkába kezdhetünk a súlyosan halmozottan sérült kisgyerekek óvodai
csoportjában, a szülők hozzájárulásával. Az év során összesen 27 alkalommal dolgoztunk együtt (Kálmán Ferenc, Szűcs Sándor és Bóta Ildikó).
Ez a műhelymunka része annak a stratégiai tervnek, hogy Bóta Ildikó és Szűcs Sándor elmélyüljenek a módszer ismeretében, minél átfogóbb képet kapjanak, és saját tapasztalatokkal rendelkezzenek a BMC alkalmazás hasznáról, így személyükben minél hitelesebb képviseletet kapjon a Projekt a sérültellátás szakmai fórumain.
A munka heti rendszerességgel folyt, és júniusig, 27 alkalommal dolgoztunk együtt. Az egyes foglalkozásokon megfigyelőként vehettek részt az érintett szülők, akik tájékoztatást is kaptak az aktuális munka menetéről, lényegéről. Előzetes bejelentkezés alapján, érdeklődő kollégák, szakmabeliek is megtekinthették a foglalkozásokat.
Részlet az egyik, projektben résztvevő szakember feljegyzéseiből:
"L.el dolgoztam, aki alvásból ébredt, szinte az óra végéig kába volt.
Az volt a gondolatom , hogy a szombati pozsonybeli meeting benyomásai mentén engedem a kezemen keresztül a saját intuícióimat (megbízni abban a tapasztalatban, ami 25 év munkája nyomán a kezemen keresztül érvényesülni tud) érvényesülni, mindezt arra használni, hogy megismerkedjek L.el, mintegy taktilis névjegyet, bemutatkozást adjak neki."
Bővebben: Bóta Ildikó naplójának 1. részében
Ez a műhelymunka része annak a stratégiai tervnek, hogy Bóta Ildikó és Szűcs Sándor elmélyüljenek a módszer ismeretében, minél átfogóbb képet kapjanak, és saját tapasztalatokkal rendelkezzenek a BMC alkalmazás hasznáról, így személyükben minél hitelesebb képviseletet kapjon a Projekt a sérültellátás szakmai fórumain.
A munka heti rendszerességgel folyt, és júniusig, 27 alkalommal dolgoztunk együtt. Az egyes foglalkozásokon megfigyelőként vehettek részt az érintett szülők, akik tájékoztatást is kaptak az aktuális munka menetéről, lényegéről. Előzetes bejelentkezés alapján, érdeklődő kollégák, szakmabeliek is megtekinthették a foglalkozásokat.
Részlet az egyik, projektben résztvevő szakember feljegyzéseiből:
"L.el dolgoztam, aki alvásból ébredt, szinte az óra végéig kába volt.
Az volt a gondolatom , hogy a szombati pozsonybeli meeting benyomásai mentén engedem a kezemen keresztül a saját intuícióimat (megbízni abban a tapasztalatban, ami 25 év munkája nyomán a kezemen keresztül érvényesülni tud) érvényesülni, mindezt arra használni, hogy megismerkedjek L.el, mintegy taktilis névjegyet, bemutatkozást adjak neki."
Bővebben: Bóta Ildikó naplójának 1. részében
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

